Hamarosan!

Eseménynaptár

« Február 2012 »
H K Sz Cs P SZ V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 1 2 3 4
Jó hírünk a világban

Locations of visitors to this page


előző oldal  1 2 3   következő oldal
Siker 30 év után
Hatalmas az érdeklődés Michael Morpurgo War Horse című regénye iránt, mióta bemutatták Spielberg Hadak útján filmjét, amely a könyv nyomán készült.
A harminc éve megjelent War Horse jelenleg a brit könyves bestseller lista élén áll. Két hét alatt több fogyott a kötetből, mint a regény megjelenése utáni 25 év során összesen, hetente több mint 30 ezer példány kel el a regényből a film brit bemutatója óta. Az először 1982-ben megjelent műből 2007-ig világszerte mindössze 50 ezer darabot adtak el. Morpurgo számos nagy sikerű ifjúsági regényt írt, A lepkeoroszlán vagy a Peaceful közlegény magyar kiadásban is megjelent. A War Horse egy ló története: az állatot elszakítják gazdájától és katonaló lesz belőle az első világháborúban.

A regény "reneszánsza" akkor kezdődött, amikor néhány éve színdarab készült belőle. A színmű premierjét 2007-ben tartották Londonban, és tavaly a Broadway-en is bemutatták. Steven Spielberg háborús drámája tavaly decemberben került az észak-amerikai mozikba, Nagy-Britanniában január közepe óta vetítik, Magyarországon február 9-én debütál.
Regénytár / 2012.02.03
Hópánik - jegyzet
Amikor ezt idepötyögöm, hónak még se híre, se hamva, de merev készültségben áll az egész magyar katasztrófavédelem. Már vagy egy hete, hogy felröppentek az első hírek a hazánkat fenyegető félelmetes havazás potenciális lehetőségéről, és azóta a fejem tetejétől a lábam ujjáig idegállapotban vagyok.
Regénytár / 2012.02.03
130 éve született James Joyce
1882. február 2-án született Dublinban James Augustine Aloysius Joyce ír költő, író, kritikus.
Legismertebb, egyben fő műve az 1922-ben Párizsban megjelent Ulysses. Akik olvassák, sőt végig is olvassák, többféleképpen vélekednek. A legkisebb csoport fejezetről fejezetre nagyobb elragadtatással csodálja a művet és szerzőjét. A nagyobb csoport bosszankodik és a vastag könyvet előbb-utóbb értetlenül abbahagyja. A harmadik csoport a híres vagy hírhedt írót zavarodottnak tartja. Tán mind a három vélekedés indokolható, de igaz az is, hogy Joyce-szal valami új kezdődött a világirodalomban, és hogy még azokra az írókra is hatással volt, akik nem is olvasták művét, vagy néhány oldal után abbahagyták. Joyce lehet lelkesítő, bosszantó, vagy nevetséges az olvasójának, de az vitathatatlan, hogy fontos, megkerülhetetlen jelensége a világirodalomnak.
A regény témája és cselekményének tagolása Homérosz művét, az Odüsszeiát követi, az Ulisses név Odüsszeusz neve, latinos formában. Joyce hőse úgy bolyong Dublin útjain, mint a mitikus hős a tengeren. Életének mozzanatai az eposz kalandjainak lealacsonyítása a modern kispolgári életformához, és némileg paródiája is a mondák csodáinak. Maga a regény nem más, mint Bloom úr egyetlen hétköznapjának tüzetes leírása, és főleg tudattartalmának hullámzása reggeli ébredésétől esti elalvásáig. Igazán csak az tudja élvezni is az Ulissest, aki ismeri az Odüsszeiát, mert így azonnal felméri, mi a különbség és hasonlóság a hajdani ithakai király és a dublini kereskedelmi ügynök között.

A regény nyelvezete egyesek szerint az angol nyelv kitárulása a végtelenségbe, mások szerint az angol nyelv meggyalázása. Akár így, akár úgy, mindenképpen az angol nyelv nagy kalandja. A regénynek két magyar fordítása is van, két óriási nyelvtudású műfordító, a magyar nyelv bűvészi kezelőinek munkái. Gáspár Endre az Ulisses gazdag szójátékkészletét bravúros magyar szójátékokkal fordította vagy helyettesítette, Szentkuthy Miklós pedig a kifejezések árnyaltságának, a hangulatok megfogalmazásának mestere volt.
Regénytár / 2012.02.02
Az igazi Robinson
Daniel Defoe valóságos történet alapján írta a világirodalom egyik leghíresebb művét, a Robinson Crusoe-t.
Az 1676-ban született, kalandos életű Alexander Selkirk skót tengerész volt az, aki megihlette Daniel Defoe-t. Selkirk a spanyol kereskedelmi hajókra vadászó Cinqe Ports nevű kalózhajón szolgált, tehetséges lévén matrózból hamar kormányos, majd tiszt, sőt másodkapitány lett. Nyughatatlan természete lévén sokszor összeszólalkozott másokkal, egy lázadása után a kapitány az útjukba kerülő első szigeten kirakta. Ez abban a korban jutalomnak számított, hiszen a lázadókat általában kivégezték, de neki még szerszámokat, némi élelmet, puskát és lőport is adtak. Selkirk 1704-től élt a Chile partjaitól 600 km-re lévő Juan Fernandez szigetek egyik tagján. Közel négy és fél évig tartó számkivetettség után a legközelebb arra járó brit vitorlás vette fel és szállította haza 1709. február 1-én.
Defoe híressé vált regényében megírta a kalóz történetét, természetesen kiszínezve, feldúsítva, olvasmányossá téve. A valóságban ugyanis nem voltak kannibálok, sem Péntek, a szigetet pedig a Csendes óceánról áthelyezte az író a Karib tengerre. A regény először 1719-ben jelent meg és másfél évszázada magyarul is olvasható. Az ominózus sziget 1966 óta a Robinson nevet viseli, amikor a chilei kormány a regényíró és hőse emlékére átkeresztelte.
Regénytár / 2012.02.01
Evolúciós sebességkorlátozás - jegyzet
Félig megdöbbenve, félig pedig megátalkodva olvasom, hogy ausztrál tudósok olyan trafipaxot fejlesztettek ki, amellyel megmérhető az evolúció sebessége. A műszer ultraprecízen kimutatta, hogy egy egér méretű képződményből cirka 65 millió év alatt fejlődik ki egy elefánt.
Regénytár / 2012.02.01
Norman Mailer
1923. január 31-én született Norman Mailer amerikai író, a Meztelenek és holtak, az Amerikai álom, A hóhér dala, a Várkastély a vadonban regények szerzője.

Mailer regényein túl verseket, színdarabokat, esszéket és forgatókönyveket is írt, volt film- és színdarabrendező, és hosszú ideig újságíró. Több mint 40 könyvet írt, ebből 59 éves írói pályafutása alatt 11 regényt publikált. Eredeti stílusa miatt irodalmi körökben a próza- és újságírás úttörőjeként tekintik. Mailer kétszer kapta meg a Pulitzer-díjat, és egyszer az amerikai könyves szakma legrangosabb elismerését, a Nemzeti Könyvdíjat, 2007-ben, 84 éves korában hunyt el.
Regénytár / 2012.01.31
A dob szerelmese - jegyzet
Apám dobos volt, a legjobbak közül való. Emellett kiváló zenetanár, akiért - tudtommal - lelkesedtek tanítványai. Én mégsem játszom egyetlen hangszeren sem, sőt - szégyellem bevallani - zenei műveltségem talán még az átlagot sem éri el. Ettől függetlenül élvezem, szeretem a zenét - hallgatni.
Regénytár / 2012.01.31
Slobodan Tisma díja
Slobodan Tisma nyerte el idén a legrangosabb szerb irodalmi elismerést, a NIN-díjat a Bernardijeva soba (Bernard szobája) című regényével.
A díjat az 1935-ben alapított NIN című belgrádi hetilap szerkesztősége - irodalomkritikusok bevonásával - 1954 óta ítéli oda évente az előző év legjobb szerb regényének. A szerb Booker Prize-nak is nevezett díjért 106 alkotás versengett, a legszűkebb válogatásba hat regény került. A bíráló bizottság tagjainak többsége szerint az emberi elszigetelődés sajátos megmutatásával és az olvasóval való, kivételesen meggyőző kommunikációjával emelkedett ki a mezőnyből Slobodan Tisma kötete.

A korábbi díjazottak között van a Magyarországon is jól ismert Alexandar Tisma, aki Blahm könyvéért és Danilo Kis, aki a Fövenyóra című könyvéért kapta az elismerést. David Albahari az Apám evangéliuma című kötetéért és Dragan Velikic Orosz ablak című regényéért vehette át a díjat.
Regénytár / 2012.01.27
Miklós, a jani - mesekritika
A mese szerint Király Kis Miklós megkeresi és megtalálja leendő feleségét, lagzi, száz szoba kitárul, az utolsó zárva, Miklós a kulcsot el, ajtót ki, sárkány vizet kér, kap, szabadul, ara einstand.
Regénytár / 2012.01.26
Kémirodalom a vásznon
Magyarországon a kémirodalom híres figurái: a mozik már játsszák a John le Carré regényklasszikusából készült Suszter, szabó, baka, kém című filmet.
John le Carré kötete - amely magyarul Az áruló és Árulás címen is megjelent - az 1970-es évek óta töretlen népszerűségnek örvend. A film egy része Budapesten játszódik, a stáb itt is forgatott. A film egyik érdekessége, hogy maga az író is megjelenik a vásznon.
Carré számos regénnyel érdemelte ki, hogy a huszadik századi kémirodalom egyik legnagyobb írójának tekintsék, aki sokak szerint szépirodalmi szintre emelte a kémregények műfaját.
Regénytár / 2012.01.26
Megismerni a kanászt
Különös páros vágott neki a nagy ismeretlennek Ártány és szerelem című közös regényünkben.
Egy disznó, aki nem talpig férfi, ámde szerelmes a feje búbjáig, és egy igazi férfi, aki nem disznó, hanem kanász, és nem is szerelmes, viszont muszáj volna neki. Érzésünk szerint izgalmas, mókás, no és nem minden tanulság nélkül való történet van kikerekedőben, remek humorral körítve. Olvasóknak, szerzőknek egyaránt élvezet!
bárányfelhő / 2012.01.25
Meghalt a kis herceg
Elhunyt a modern francia történelem egyik legjelentősebb alakja, aki gyerekként Saint-Exupéryt is megihlette.

Pierre Sudreau alig tizenkét évesen levelet írt kedvenc szerzőjének, amiért az Éjszakai repülés című művével átsegítette magányos napjain. Rajongó sorai megragadták az írót, hosszú levélváltásuk során az ifjú Sudreau nemcsak barátja lett, de múzsája is legismertebb alkotásához. Neki köszönhetjük a világirodalom egyik legszeretetreméltóbb és legtanulságosabb történetét, a kis herceg alakját ugyanis róla mintázta a mester. A kisfiú álmodozó később a franciák egyik meghatározó alakjává lett, a II. világháborúban, a német megszállás idején az ellenállás egyik legnagyobb alakja volt, később pedig miniszteri posztot töltött be. Saint-Exupéry műve -A kis herceg - pedig a 20. századi világirodalom egyik legkedveltebb könyve lett.
Regénytár / 2012.01.25
Eltűnt rajongó
Évtizedeken keresztül hagyott maga után "nyomokat" az ismeretlen.
1978-ban történt meg először, hogy egy rejtélyes, ismeretlen alak három szál rózsát és egy fél üveg konyakot hagyott a neves költő, novellista Edgar Allan Poe sírja mellett, születésének évfordulóján. Már két éve, hogy a „Poe Toaster” névre hallgató rejtélyes alak nem jelent meg a sírnál, így könnyen lehet, hogy a tradíciónak vége szakad. Természetesen van esély arra, hogy valaki továbbviszi az enyhén romantikus gesztust, ugyanis az eredeti „Poe Toaster” hiányában több imposztor is megjelent a sír körül, hogy hasonló módon fejezze ki tiszteletét A holló és A Morgue utcai kettős gyilkosság írója iránt.
Regénytár / 2012.01.24
Márai-program a Vajdaságban
Hét vajdasági magyar település és az újvidéki Magyar Tanszék jutott új könyvekhez a Márai-programnak köszönhetően.
A szabadkai Városi Könyvtár 317 magyar nyelvű könyvvel gazdagodott, az olvasók olyan új könyveket vehetnek a kezükbe, mint A magyar költészet antológiája, A magyar dráma antológiája, A magyar novella antológiája, de új kortárs szépirodalmi művek is kerülnek a polcokra, és hangoskönyvek is kölcsönözhetőek lesznek.
A program keretében maguk a könyvkiadók tehettek ajánlatot kínálatukból, 60-60 címet javasolhattak az irodalmi és a tényirodalmi listára azokból a könyvekből, amelyekből legalább 200 példánnyal rendelkeznek. A felajánlott művekből két testület állította össze a könyvlistát, erről választhattak könyveket a könyvtárak. Vajdaságban most 8 könyvtárnak volt erre lehetősége: a szabadkai, a zentai, a topolyai, a magyarkanizsai, az adai, a csókai, a kishegyesi könyvtárnak és az újvidéki Magyar Tanszéknek.
Regénytár / 2012.01.23
A politikusok gatyája - jegyzet
Régóta érdekel, milyen alsónemű feszül dicső politikusainkon, miközben a haza ügyében szónokolnak. Ez egyáltalán nem mellékes körülmény, mert mint tudjuk, a jó gatya egekbe röpíti, a rossz gatya meg a pokol mélységes bugyraiba taszítja a viselőjét.
Regénytár / 2012.01.23
Virtuális utazás - jegyzet
A világ mindig veszélyes hely volt, és az is maradt. Aki utazni vágyott, már az ősturizmus idején is azt kockáztatta, hogy otthagyja a fogát – vagy valamely más testrészét – az út menti árokban. De a Föld olyan csodás hely, hogy nem hagy otthon ülni bennünket.
Regénytár / 2012.01.20
Az utolsó expedíció
Érdekes történet bontakozik a közösökben: egy magyar expedíció száraz lábbal próbálja átgyalogolni az országot és közben a körülötte ólálkodó pletykákra vadászik.
A téma írásra, olvasásra egyaránt alkalmas. Várunk minden érdeklődőt!
Homicus / 2012.01.19
Hungaricumi - jegyzet
Fél füllel hallottam a múltkor, hogy küszöbön áll a hungaricumok katalogizálása. Fogalmam sincs, milyen procedúra keretében történik meg ez, és mi minden kerül be a katalógusba, de néhány ötletem azért nekem is lenne. Tény, hogy a régi, tipikusan magyarnak mondott termékek ma már nem hungaricumok.
Regénytár / 2012.01.13
Élet a halál után - jegyzet
Két esetről számolok be, mindkettő – ugyan hol másutt fordulhatna elő hasonló? – az Amerikai Egyesült Államokban történt nem is olyan régen. Szó sincs azonban arról, hogy valaki elhunyta után új életre kel egy képzeletbeli túlvilágon. Halál után csak a hátramaradottaknak kell új életet kezdeni, ami sokszor egy cseppet sem könnyű feladat.
 
Regénytár / 2012.01.09
Kocsmákban - jegyzet
Hogy pár napja nem lehet rágyújtani a kocsmákban, még nem érzem tragédiának, de csak azért, mert az idén eleddig nem tettem tiszteletemet egyik műintézményben sem. Persze ez a pár nap még nem jelent újévi fogadalomként felvállalt absztinenciát, isten ments, csak még nem jött úgy ki a lépés. A hosszú.
Regénytár / 2012.01.06
Fogadjunk örökbe forintot! - jegyzet
Mi lenne, ha ezt a mi szerencsétlen, kiherélt – és némileg talán körül is metélt – tehát abszolúte szaporodásképtelen forintunkat is felhelyeznénk a kihalásra hajlamos fajok (jelenségek?) listájára, és kihirdetnénk, hogy örökbe lehet fogadni? Miért is ne? Mivel különb, mondjuk, a bojtosfarkú bengáli tigris ennél a szaporább, fialósabb napokat is megért tipikusan magyar fizetőeszköznél? Fizetett már valaki bojtosfarkú bengáli tigrissel a boltban?
Regénytár / 2012.01.04
Salto Vitale
A fenti címmel jelent meg szerzőtársunk, Frideczky Katalin második prózakötete.
A kötetről Handó Péter a következő ajánlót írja:

Mozart zongorára és hegedűre írt, elevenséggel áthatott szonátái szárnyalását érdemes Frideczky Katalin rövidprózáinak világával összekapcsolni. A hangszerek párbeszédével együtt áradó elbeszélői hang leginkább így avat be minden regiszterébe. Abba a szövevényes szépségbe, amit egy-egy életesemény kibontása jelent.

Frideczky Katalin sűrítést alkalmazva mesél. Legjobb szövegeiben Márquez mágikus realizmusa érvényesül. Múltbeli eseményt mitizál, a szerelem misztériumába avat, megsejtet valamit a kimondhatatlanból, az ember önmagával is folytatott viadalából. Érzékenyen mutat rá az egyén és a környezete viszonyára, a társadalomban megfigyelhető anomáliákra, irracionális viselkedésekre. A hétköznapok drámai pillanatait tárja fel, a kiszolgáltatottság sorsszerűségét, a magány különböző szegmenseit – helyenként nem kevés öniróniával. Hősei esendők. Akár mi mindannyian.
Regénytár / 2012.01.02
Kitakarom, betakarom - jegyzet
Kevés dolog van, amit maradéktalanul értek és megértek ebben a mai, túlpörgetett, demokratikus világban, de bizton állíthatom, hogy a kitakarást, mint jelenséget és mint olyant, teljes egészében vágom.
Regénytár / 2011.12.30
Jóllakottsági sztrájk - jegyzet
Amikor az embernek valamilyen komoly gondja akad, mondjuk, nem ért egyet politikailag egy eszmével, rendelettel vagy miegyébbel, sokszor csak úgy kelthet érdeklődést maga iránt, ha átmegy önpusztító üzemmódba. Természetesen ezt nem szó szerint kell érteni, mert mi értelme lenne egy olyan tiltakozásnak, amely önmagunk likvidálásával érne véget?
Regénytár / 2011.12.23
Rövidpróza pályázat - eredményhirdetés
Rövidpróza pályázatunk egy kissé nehezebben ért véget, mint reméltük, mert még tegnap is kaptunk új munkákat. Ezeket sajnos már nem vehettük figyelembe, mert a beküldési határidőt így is túlléptük néhány nappal és ezt többen is nehezményezték.
A honlapon közzétett munkák elemzése után a zsűri a következő döntést hozta:
  • első díjjal és az egész évben összegyűjtött teljes talentumkeretének forintra váltásával Karlovics Károlyt jutalmazta.
  • Második díjban és az egész évben összegyűjtött keretéből legfeljebb 1000 talentum forintra váltásával Kertai Istvánt jutalmazta.
  • Harmadik díjban és az egész évben összegyűjtött keretéből legfeljebb 500 talentum forintra váltásával Táros Edét jutalmazta.
A szakmai grémium indoklása szerint ők hárman valósították meg leginkább a hagyományos örkényi egypercesek és a regénytáras könnyedség együvé ötvözését. Gratulálunk nyerteseinknek!
 
Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a site-on egész évben publikált kisprózák szerzői sem maradnak jutalmazási lehetőség nélkül, a pályamunkák közül ugyanis rendszeresen fogunk válogatni a jövőre kéthavonta megjelenő Regénytár Magazinunkba. Ezeket a közléseket talentum honoráriummal jutalmazzuk (jelenleg 1 talentum 10 forintot ér).
 
A talentum felhasználhatósága jövőre tovább fog bővülni, ezért ez a lehetőség akár még anyagi hasznot is hozhat az ily módon kiválasztott írások szerzőinek.
 
A hatalmas mennyiségű kisprózával ellentétben Vissza a jövőbe 4. című pályázatunkra csupán 3 értékelhető munka érkezett, ezért úgy döntöttünk, győztesek kihirdetése helyett mindhármuknak felajánluk 500-500 talentumot, a műveiket pedig a site-on és a Regénytár Magazinban is megjelentetjük.
Regénytár / 2011.12.22
Méreg embargó - jegyzet
Egy ember életét többféleképpen lehet megmenteni. Mesterséges lélegeztetéssel, gyors műtéti beavatkozással, öngyilkosságról való lebeszéléssel, stb. Ezen kívül egy ember életét úgy is meg lehet menteni, hogy nem öljük meg. Az Európai Bizottság erre a kézenfekvő megállapításra alapozta határozatát, miszerint a jövőben az európai gyógyszergyárak csak egészen kivételes esetekben szállíthatnak olyan mérget az Egyesült Államokba, amivel ott emberi életeket oltanak ki.
 
Regénytár / 2011.12.19
Közös regények
A karácsonyvárás illatos fénye ragyogja be a szobát. A kályha izzó parazsa és az adventi gyertyák lángja fricskát int a lámpáknak, - most mi világítunk!
Ragasztó és festékszag próbál menekülni a friss levegőre, karácsonyfadíszek készültek, együtt a család. Lesz majd itt mézes és fenyő is, ígérgetik egymásnak. A nők nyitogatják a szakácskönyveket, a férfiak a kerti tűlevelűket mustrálják, melyik férne a nagy cserépbe. Valaki a számítógépet izzítja, „Regénytár” írja a keresőbe, Közös regény felolvasásra készül. Választhattok, szól a háta mögé, igazán van miből, jut minden estére!
 
szenes / 2011.12.12
Le Clézio álomutazása
Ajándékba kapta a párizsi Louvre-ot az irodalmi Nobel-díj 2008 évi francia nyertese, J. M. G. Le Clézio.
A Louvre már több éve rendszeresen vendégül lát egy-egy híres alkotót termeiben, lehetőséget nyújt, hogy saját elképzelésük szerint mutassák be műveiket. A múzeum által megtisztelt hírességek között szerepelt eddig többek között Pierre Boulez karmester és zeneszerző, Umberto Ecco író, Patrice Chéreau rendező. Az intézmény idei alkalmi gazdája az egzotikus utazásairól, lázas álmairól, sajátos szellemi élményeiről ismert 70 éves író, akinek életműve több mint negyven különböző műfajú könyvet foglal magában, amelyek közül magyar nyelven is több megjelent. Az író igazi multikulturális eseménysorozatot szervezett, előadások, zenei műsorok, filmek, színházi rendezvények párosulnak a Louvre gyűjteményeinek anyagával, ahogy azok Clézio eredeti egyéniségéhez kapcsolódnak - illetve azzal is, ami nem található a múzeumban, de az ő kezdeményezésére egy időre bevonul falai közé. A világjáró író rendezésében megszűnik az idő és eltűnnek a térbeli, illetve a műfajok közötti határok – írták a francia lapok. Az író és művészvendégei szombaton, december 10-én a szokásos zárási idő után teljesen birtokukba vehetik a múzeumot. Négy útvonalon járhatják be az irodalmi-kulturális csemegék kedvelői a Louvre termeit. Aki arra jár, ne hagyja ki! :)
Regénytár / 2011.12.09
Izzócsere
És végre eljött az a nap is, amikor rászántam magam a nagy műveletre, hogy kicseréljem a tízéves Suzuki balik fényszóróizzóját. Pár hete vettem észre, hogy csak pislákol – korán sötétedik, feltűnik az ilyesmi. Persze először megtöröltem a szemüvegem bal lencséjét, a fizika szerint minden a kisebb energiaszint felé törekszik, és én meghajolok a nagy elvek előtt. (Bornemissza Ádám mininovellája itt olvasható:  )
 
Regénytár / 2011.12.09
Menekülés a leminősítésbe - jegyzet
Érdekes felfedezésre jöttem rá – nem először a világtörténelemben –, ami reményeim szerint gyökeresen új alapokra fogja helyezni a magyar gazdaságpolitikát. Arról a jelenségről van szó, amelytől a föld országainak túlnyomó többsége retteg, és amelyet közkeletű idegen szóval úgy hívnak: LEMINŐSÍTÉS.
Regénytár / 2011.12.07
Köpésnyire tőlünk - jegyzet
Az utóbbi napok talán legnagyobb szenzációja, természetesen a celebek magánéletére vonatkozó hírek mellett, a Kepler űrteleszkóp segítségével tett felfedezés, miszerint alig egy köpésre tőlünk, mindössze hatszáz fényévnyi távolságra létezik a mi földünk nagy testvére. Egy bolygó, amelyen éppúgy fellelhető az élet, mint az általunk benépesített sárgolyón.
 
Regénytár / 2011.12.07
Ivo Andric kiállítás
Kiállítás nyílt Ivo Andric Nobel-díjas szerb író és/vagy diplomata címmel Belgrád Város Múzeumának összeállításában hétfőn a Közép-európai Kulturális Intézetben.
A közönség összesen 39 tablót láthat Ivo Andric életéről, pályájáról, diplomáciai állomáshelyeiről. Fotók Németországból, Olaszországból és szerb szövegek váltakoznak a tablókon.
Három vitrinben állítják ki Andric regényeinek eredeti szerb kiadását, de ott lesznek magyar nyelven megjelent könyvei, a Csuka Zoltán fordításában legtöbb kiadást megélt Híd a Drinán (Na Drini cuprija) című regénye is - ennek ihletője a visegradi öreg híd -, amelyért 1961-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat.

Ivo Andric az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó boszniai kisváros, Travnik melletti Dolac faluban született 1892-ben és a Drina mellett, Visegradon nőtt fel.
Regénytár / 2011.12.05
Fortélyos félelem
Azt a szerencsétlen flótást a terrorelhárítók kommandósai várták a repülőtéren. Amint leszállt a gépről, a kommandósok földre teperték és gúzsba kötötték, majd rövid időn belül elszállították egy ismeretlen helyre, ahol hosszan tartó kemény vallatásnak vetették alá. Zúdultak rá a keresztkérdések, némelyikre még válaszolni sem volt ideje... (Bányai Tamás jegyzete)
Regénytár / 2011.11.25
Iszony a kályhacsőben
Egy eszkimó népmese szerint az igazi szörnyek kályhacsőben laknak.
Hideg novemberi estéken kiszöknek, össze-vissza rémisztgetik az embereket, aztán visszabújnak, hogy  a következő télen újra előjöjjenek.  Ezért nincs az eszkimóknak kályhájuk. Egy másik nép meséje szerint az igazi szörnyek lakásokban laknak, és egész évben rémisztgetik egymást. Nekik mindenféle kályháik vannak, és nem hisznek az eszkimó mesékben. De ha bekukkantanak a Regénytárra, egész jól szórakoznak.
bárányfelhő / 2011.11.20
A szmog és én - jegyzet
Máma szmogriadó van Budapesten, ami azt jelenti, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan a levegő. Most éppen a 3. emeleten ülök, az ablak mellett, ahonnét remek kilátás nyílik a házak fölé. A máskor szívderítően kék égbolt alsó szegélyénél, közvetlenül a kúpcserepek fölött egy széles, sárgásszürge sáv csúfoskodik. 
 
Regénytár / 2011.11.17
Új úton Kerouac
Hamarosan az Úton eredeti, 1951-ben írott változatát veheti kezébe a magyar olvasó.
Kerouac a regényt az 1956-os megjelenésig folyamatosan csiszolgatta, finomítgatta, mivel az eredeti verziót cenzúrázni kellett a kor közerkölcse, kiadói szokásai miatt, így például kikerültek belőle a homoszexualitást nyíltan ábrázoló részek. A regény sok kiadást megélt már magyarul is, ezek az 1956-os szerkesztett változat alapján jelentek meg Bartos Tibor fordításában. A beatkorszak "bibliájának" is tartott Jack Kerouac regényt most M. Nagy Miklós fordította le, aki szerint az új fordításból egy vadabb, lázadóbb, stilisztikailag kísérletezőbb Kerouacot ismerhetnek meg az érdeklődők. A fordító felidézte, hogy az eredeti mű 2007-ben jelent meg az Egyesült Államokban - Jack Kerouac 1951 áprilisában, három hét alatt írt eredeti kézirata alapján. Az "ős-Útonban" a szereplők az eredeti nevükön szerepelnek (Dean Moriarty például Neal Cassadyként), emellett pedig azok a részek is napvilágot láthattak, amelyeket egykor a szerző a kiadói nyomásnak engedve kihúzott a szövegből.
Regénytár / 2011.11.15
Közös regény fejlemények
December 1-én befejeződik a közös regényírás idei szezonja. Ezt követően értékelni fogjuk az évet, valamint közzétesszük, hogy szerintünk melyik műalkotás érdemelte ki a Regénytár Nívódíjat és a vele járó kiváltáságokat.
A közös regényírás természetesen december 1. után is folytatódik, de az írói titulusokat - pontokat - 2012. januárjában törölni fogjuk, hogy jövőre új teret és új lehetőséget biztosíthassunk az alkotóknak és az alkotásoknak. Jövőre csak néhány apróbb változtatást tervezünk a közös regényírás szabályaiban, de nem zárkózunk el a forradalmian új ötletektől és javaslatoktól sem. Várjuk az ezzel kapcsolatos leveleket, és/vagy az üzenőfalon közölt észrevételeket!
Regénytár / 2011.11.14
Legendás kézirat
Először láthatja a brit közönség A legyek ura című regény kéziratát.
A híres munkát a XX. század irodalmának egyik kiemelkedő egyénisége, a Nobel-díjas író, William Golding születésének 100. évfordulója alkalmából állították ki az oxfordi Bodleian Könyvtárban. A lakatlan szigeten ragadt brit iskolásokról szóló regény kéziratát tíz kiadó dobta vissza, mielőtt a Faber and Faber szerkesztője, Charles Monteith 1954-ben kiadta. A legyek ura a hatvanas évek elejére bestselleré vált, és bekerült az iskolai kötelező olvasmányok közé is. A regény nyomán 1963-ban elkészült filmfeldolgozás is hatalmas siker lett. A november eleje óta látogatható kiállítás vendégei az író más regényeinek első kiadásait is megtekinthetik, akárcsak Nobel-díját és számos fényképet, amelyek élete különböző korszakaiban örökítették meg a szerzőt.
Golding gyakran allegorikus fikciója széles körben merít a klasszikus irodalomból, mitológiából, és a keresztény szimbolizmusból. Regényeit nem köti össze egyetlen, jól kivehető szál, változatos témákat és technikákat használ, írásai gyakran játszódnak zárt közösségekben. A modern világ torzulásának okait keresi, legtöbb művében az ember természetében, az eredendő gonoszságban véli megtalálni az okot. Megható őszinteséggel, mély humanizmussal ábrázolja a hihető külső világot, a szereplők lelki motivációit. Regényeinek szimbolikája, mesterien szerkesztett belső monológjai magával ragadják az olvasót. Az író 1979-ben elnyerte a James Tait Black Emlékdíjat, 1980-ban a Booker-díjat, és 1983-ban az irodalmi Nobel-díjat, 1988-ban II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte.
Regénytár / 2011.11.11
Dosztojevszkij-évforduló
Százkilencven éve született Moszkvában Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író, a lélektani regény mestere.
Az író egykori lakásából kialakított múzeumban nyílt kiállítással vette kezdetét szerdán a Dosztojevszkij születésének 190. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések sora Szentpéterváron. A múzeum-lakás, amelyben az orosz irodalmi klasszikus élete utolsó éveiben, 1878-1881-ig lakott, maga is negyvenéves jubileumát ünnepli. Dosztojevszkij ebben a házban írta a Karamazov testvérek című regényét, valamint "Az író naplója" számos fejezetét, itt élte meg dicsőségének felszálló ágát. A múzeumban nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek, amelynek témája az író világirodalomban elfoglalt helye lesz. Dosztojevszkij születésnapján, november 11-én megkoszorúzzák síremlékét az Alekszandr-Nyevszkij kolostor temetőjében. Aznap a múzeum a Dosztojevszkij műveihez készült illusztrációkból kiállítást nyit az író 900 darabos gyűjteményéből.
Regénytár / 2011.11.10
Jön a pornókommandó! - jegyzet
Nem tudom, mennyire igaz az a hír, hogy a magyar állam jövőre be fogja vezetni az általános és mindenre kiterjedő pornóadót (nem mintha az adó úgy önmagában nem lenne elég pornográf). A nagy kérdés az, hogy állam bácsi mennyire igyekszik ezt a dolgot komolyan venni, mert ha nagyon, akkor nekünk régen rossz.
 
Regénytár / 2011.11.09
Drakula atyja
1847. november 8-án született Dublinban Abraham „Bram” Stoker ír író, a világ legismertebb horrorjának, a Drakula gróf válogatott rémtetteinek szerzője.
"Drakula vagyok; legyen üdvözölve házamban, Mr. Harker!" Ezekkel a szavakkal mutatkozik be Bram Stoker klasszikus történetében a gróf Jonathan Harkernek, az egyik főhősnek. A regényirodalom egyik leghíresebb bemutatkozását nemcsak az olvasók fújják bő évszázada, 1897-es angliai megjelenése óta a Drakulá-t nem győzik újranyomni. Lehetetlen úgy olvasni a semmi jót nem ígérő invitálást, hogy ne lássuk közben Lugosi Bélát, Christopher Lee-t vagy Gary Oldmant, vagy ne halljuk gondolatban egy súlyos várkapu nyikorgását. Drakula, aki beinvitál, rögtön felismerhető vékony sasorráról, "fennhéjázón öblös" homlokáról, főleg pedig "sajátságosan hegyes" fogairól, amik "kiálltak az ajkak közül, amelyeknek feltűnő pirossága ily élemedett korhoz képest megdöbbentő életerőt mutatott". Ekkor még nem tudja szegény Harker, hogy házigazdája nem szimpla baljós mágnás, hanem igazából egy négyszáz éves vámpír.

A halhatatlanná vált íróról a nemzetközi Horrorírók Egyesülete 1987-ben díjat nevezett el, a Bram Stoker-díjat évente ítélik oda titkos szavazással, ma már kilenc kategóriában, a horror területén alkotó írók számára.
Regénytár / 2011.11.08
Az öröm nélküli ember
Csend lett körülöttünk, mélázunk a színpompás őszi faleveleket bámultunkban. Legszívesebben visszaragasztanánk őket az útszéli porból az egyre csupaszodó ágakra, a magunk örömének tartósítására...
Most lennénk képesek Avram s Mr. Stone szomszédjának üzenni, vagy írni valamit. Nem kellene öröm nélkül élni, csupán egy kicsit figyelni, talán nemcsak a földi javakra...
szenes / 2011.11.08
Ken Follett Budapesten
Ken Follett az Aranykönyv-díj átvétele alkalmából beszélt arról, hogy januárban befejezi A titánok bukása című regényének folytatását.
A 20. század történelmét feldolgozó trilógia így 2014-ben válik teljessé. A titánok bukásának - mellyel Follett a magyar olvasóktól kiérdemelte az Aranykönyv-díjat - folytatása a Winter of the World, a befejező rész pedig az Edge of Eternety címet viseli majd. A második kötet 1933-ban kezdődik Berlinben és 1944-ig, az első szovjet atombomba elkészültéig tart. A trilógia harmadik darabja a hidegháború korszakát öleli fel. Mire teljessé válik a trilógia, hét évi munka fekszik majd benne, és egymillió szó; a széria mintha a saját katedrálisa lenne - vetett számot az író az újságírókkal folytatott beszélgetésén. A katedrális és más nagysikerű regények szerzője nagy örömmel vette át az Aranykönyv-díjat, amelyet májusban műveinek magyarországi kiadójának, a GABO-nak adott oda a szavazást szervező Libri könyváruház.
Az Aranykönyv-díjat kereskedelmi célok nélkül, azzal a törekvéssel alapították két éve, hogy minél több embert vegyenek rá az olvasásra. Ken Follett sikereinek kulcsa szerinte az, hogy alapvető dolgokról - szerelemről, csatákról, forradalmakról - ír, ezek a világ minden táján foglalkoztatják az embereket. Bár művei rendkívüli alapossággal készülnek, a szerző nem tanítani, hanem szórakoztatni akarja olvasóit.
Regénytár / 2011.11.04
Elsőkötetesé a Goncourt-díj
Alexis Jenni első regénye, a L'art français de la guerre (A háború francia művészete) című műve kapta a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t.
Az eddig 56 ezer példányban elkelt klasszikus stílusú epikus mű Franciaország 1940 utáni véres történelmét dolgozza fel a francia közéletet jelenleg is foglalkoztató nemzeti identitás és a gyarmatosító háborúk problémáján keresztül. "A művem nagyon romantikus, de közben van benne valami a ma szellemiségéből. Talán elmondhatjuk, hogy ritka az olyan nagyszabású romantikus regény, amely valójában a kortárs gondolkodásról szól" - mondta a díjazott. Véleménye szerint műve arra világít rá, hogyan beszélnek egymás között az emberek hazájuk történelméről, mit adnak át abból egymásnak a generációk.
A Goncourt-díj csupán jelképes pénzjutalommal jár, ám hatása jelentős, a díjazott könyvet ugyanis a francia olvasók legalább 400 ezer példányban szokták megvásárolni, de volt olyan alkotás is, amely egymillió példányos kiadást ért meg.
Regénytár / 2011.11.03
Mozgáskreditet a népnek! - jegyzet
Most már hivatalosan is hétmilliárdan tapossuk a föld hátát, ami azt jelenti, hogy nagyon közel vagyunk ahhoz az állapothoz, amikor már nem a pénz lesz az érték, hanem a hely. Az ember azért fog dolgozni, hogy fizetésként mozgási lehetőséghez jusson.
Regénytár / 2011.11.02
Az öreg kanász és a henger
Kövesse mindenki Csács Jani bácsi, és hűséges követője, a Kutya nevű kutya hátborzongató kalandjait.
A folytatásos fejlődésregény természetesen a közösökben található. :)))
flájer / 2011.10.27
Néni a pokolban - jegyzet
A sors minden reggel összehoz egy nénivel, akit a pokolba kívánok. Az a szokásom, immár hónapok óta, hogy a Csalogány utca sarkán lévő kisboltban veszem meg a reggelit, nevezetesen az ottani látványpékségben sütött tepertős pogácsát, amit később, a melóhelyemen reggeli gyanánt elfogyasztok. Mint mindenkinek, ilyenkor nekem is percekben mérik az életem.
Regénytár / 2011.10.25
Booker-díj 2011
Julian Barnes angol író vehette át Londonban a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerését, a Booker-díjat.
Barnest már négyszer jelölték Bookerre, ezúttal a The Sense of an Ending című regényével be is gyűjtötte az 50 ezer font pénzjutalommal - és a nemzetközi irodalmi hírnévvel is - járó díjat. A díjnyertes könyv cselekménye gyermekkori barátok párhuzamos életútjai körül szövődik, egyikük naplószerű elbeszélésében. A 65 esztendős író 1984-ben Flaubert papagája, 1998-ban Anglia, Anglia, 2005-ben pedig Arthur és George című könyvével került fel a Man Booker Prize szűkített listájára. Az írót a magyar közönség is ismeri és kedveli, hiszen a Flaubert papagája vagy az Anglia, Anglia mind sikeres könyvek voltak itthon is.
Az 1968-ban alapított és először 1969-ben odaítélt Booker-díjat a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A cégnek - neve ellenére (book: könyv) - semmi köze nem volt a könyvkiadáshoz. A díjat azzal a céllal alapították, hogy az angol nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló tekintélyű elismerésben. A kitüntetést Nagy-Britannia, Írország és a Nemzetközösséghez tartozó országok azon szerzői kaphatják, akiknek regényét az adott évben a legjobbnak ítéli a szakmai zsűri. A díj főszponzora 2002 óta a Man Group nevű patinás befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport, amely azonban megtartotta az elismerés eredeti támogatójának nevét is; innen a jelenleg használatos Man Booker elnevezés.
Regénytár / 2011.10.20
John Le Carré 80 éves
Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját John Le Carré angol író, aki kémregényeivel vált világhírűvé.
1960-ban jelent meg első regénye, az Ébresztő a halottaknak. Világhírűvé a második, A kém, aki bejött a hidegről című regénye tette, amelyet a berlini fal 1961-es felhúzása, az akkor felgyülemlett drámai élmények, feszültségek inspiráltak. A mű - amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha olvasott - számos díjat és elismerést nyert el. Az író, "aki bejött a hidegről", ezt követően sorra jelentette meg regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletgazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált. A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. Le Carré népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették. 2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért.
Regénytár / 2011.10.19
Csípszadó - jegyzet
Az egyik legirritálóbb téma mostanában, az úgynevezett chipsadó. Mindenki tudja, mit takar el ez a kifejezés, úgyhogy nem mennék bele a magyarázatába. A lényeg valahol az, hogy a kormány hadat üzent az egészségtelen táplálkozásnak, ezért adót vetett ki mindenre, ami sok sót, cukrot vagy éppenséggel koffeint tartalmaz.
 
Regénytár / 2011.10.19