Örömmel értesítjük a Regénytár olvasóit, hogy a TIMP Kiadóval nemrég megállapodtunk egy Rahim Berisha kötet kiadásának ügyében. Mint sokak számára ismeretes, az albán származású, de életének jelentős részében Londonban élő és alkotó kalandregényíró műveivel a Pagány és Tsa Szórakoztató Füzetek révén kerültünk kapcsolatba. A Halál lánya című Berisha kisregény azóta a Best of Regénytár 2007 néven közzétett elektronikus kiadványunkban is megjelent (most is megvásárolható az eBoltunkban). 

A regény kapcsán hozzánk érkezett olvasói e-mailek és egyéb pozitív visszajelzések arra ösztökéltek bennünket, hogy vegyük fontolóra Berisha egyéb műveinek fölkutatását és publikálását. Mivel nekünk csak A Halál lánya nyersfordítása állt rendelkezésünkre, macerás és hosszadalmas kutatómunka – levelezés, e-mailezés, stb. – után megtaláltuk a Közelebb, mint amilyen távol és a Talált késsel ölni c. Berisha regények egy-egy angol nyelvű példányát. 

A közelebb, mint amilyen távol egy fordulatokban bővelkedő, harsány humorú kalandregény. Cselekménye 1934-ben játszódik, és egy a mai GPS-hez hasonló találmány körüli bonyodalmak krónikája. Berisha habitusát ismerve egyáltalán nem véletlen, hogy a regény szereplői kapcsolatba kerülnek a nem sokkal előbb hatalomra került Adolf Hitlerrel, sőt, olyan történések láncreakcióját indítják el, amelyek alapjában változtatják meg a diktátor világhódításról szőtt terveit. Nem túlzás azt is mondani, hogy ennek a különleges találmánynak köszönhető, hogy a második világháború úgy végződött, ahogy, bár ezt Berisha a regény írásakor még nem tudhatta.

A talált késsel ölni egy örökség kapcsán kialakult misztikus és véres eseménysorozat krónikája. A történet java része Szerbiában, kisebbik része a Monacrhia-beli Magyarországon játszódik. A tőrkés, amelyre a mű címre utal az a szúrófegyver, amellyel Milos Obilics szerb nemes ledöfte I. Murád szultánt a rigómezei ütközet idején. A bonyodalmak e köré a fegyver köré csoportosulnak, mivel ennek az eszköznek a hiedelmek szerint mágikus ereje van, aki tehát birtokolja nagy hatalomra tehet szert. Berisha nemcsak hogy tudja, de el is árulja nekünk az ezzel kapcsolatos teljes igazságot. A könyv megjelenése idén karácsonyra várható.

A Pagány és Tsa Szórakoztató Füzetekről a Regénytár címére küldött e-mailből szereztem tudomást. A levél írója – aki azt kérte, tartsam titokban a nevét – arról értesített, hogy könyvtáros nagyapja, Pagány úr a harmincas évek második felében Szabadkán kolportázsirodalom kiadásával próbálkozott. Pénzt és fáradságot nem kímélve szerezte meg azokat a detektívtörténeteket és kalandregényeket, amelyeket Európa szerte nagy élvezettel olvasott a középosztály, és miután túljutott a fordításukkal járó jogi procedúrán, hozzákezdett élete álma megvalósításához.

A füzetek első száma – hosszas huzavona után – 1939. szeptemberében került ki a nyomdából, nem sokkal azután, hogy Németország és a Szovjetunió testvériesen fölosztották maguk között Lengyelországot. Pagány úr az egyik lengyel szerzője, a vidékies detektívregény nagymesterének számító Ryszard Katz iránt érzett szolidaritásból – visszatartotta az első füzet, Eduard Kalina Halál a Paradicsomban című remekének forgalmazását.

Pagány úr hitt abban, hogy a helyzet néhány hét, vagy legfeljebb néhány hónap alatt rendeződni fog, és az élet visszatér a régi kerékvágásába, ám a történelem újabb, még kacifántosabb fordulatot vett: 1940 júniusában a németek legyőzték és megszállták Franciaországot, és nyílt titok lett, hogy az antant bábáskodásával létrejött Jugoszlávia sem kerülheti el a sorsát. Ebben a végletekig feszült bel- és külpolitikai viszonyrendszerben szó sem lehetett a padláson tárolt füzetek előszedéséről és terjesztéséről. Végül bekövetkezett az a tragédia, amely végleg megpecsételte a Pagány és Tsa Szórakoztató Füzetek sorsát: 1941 áprilisában Hitler egy hét alatt lerohanta a tengelyhatalmi paktumot előbb aláíró, de a népharag miatt onnét mégis kitáncoló Jugoszláviát.

A háborús években a padláson tárolt füzetekből fokozatosan gyújtós lett, olyannyira, hogy negyvenötben, Tito hatalomra jutásának évében már alig maradt belőlük egy-két példány. A szocialista Jugoszláviában magánszemélynek tilos volt bármiféle kiadványt terjeszteni, ráadásul Pagány úr anyagilag teljesen tönkrement – utolsó éveiben jegypénztáros volt a palicsi gyógyfürdőben –, a leszármazottainak pedig kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, minthogy a nagypapa hóbortjaival foglalkozzanak.

Természetesen e-mail váltásba kezdtem az örökössel, érdeklődtem a művek sorsa iránt, amire válaszképpen másfél hónappal később egy postai csomagban megkaptam az 1939-ben a padlásra került füzetek egy-egy példányát, valamint a kiadásra előkészített, de végül is nem publikált fordításokat. A jogutód, aki szegről-végről a földim, nem ért a könyvkiadáshoz, azt azonban sajnálná, ha a nagyapa szellemi öröksége semmivé válna. Ezért minden anyagi követelésről lemondva a Regénytár gondozására bízta a műveket. A két világháború közötti időszak e remekei tehát mostantól itt lesznek olvashatóak.